OGame Hungary

"Érdekesnek tartom azt a kijelentést miszerint -20 és +160 fok között
ingadozik a hőmérséklete.Ezt honnan tudják?"

Nos,ez úgymond egyszerű...Nem tudom pontosan hogy hívják az eljárást,de a színkép alapján meg tudják mondani,hogy milyen hőmérsékletű.
Mondjuk ugyanígy rákérdezhettél volna,hogy honnan tudják,hogy Föld-típusú

Hát sok hasznát én sem látom annak,hogy vizsgálják az élet jelenlétét,legfeljebb elméleti szinten juthatnak arra,hogy a körülmények ismerete alapján lakható/élet is lehet rajta.Ez messzebb van,de biztos,hogy ha szétnéznek közelebb is találnának lakhatásra alkalmas bolygót.
Azon is törhetnék a fejüket,hogy a Marsot hogyan kéne terraformálni,de ez egy más történet...

Szép sorban, amit én tudok:
- Az élhetőséggel kapcsolatban sokféle elképzelés, módszertan, változat létezik, de ha arról van szó, hogy xy bolygó élhető-e, akkor mindig arra az életformára gondolunk, ami a földön kialakult. Vegyük figyelembe, hogy a fizika-kémia törvényei megengednek talán végtelen sok lehetőséget a mi általunk ismert szén alapú életformán kívül, azonban erről az egyről tudjuk, hogy valóban megvalósult - hiszen mi is létezünk. Innentől kezdve számunkra bőven elegendő, ha azt vizsgáljuk, hogy van-e máshol olyan élettér, ahol a "mifajta" életformánk kialakulhat. Azt is tudjuk már bonyolult laboratóriumi kísérletekből, hogy ha a mi anyagunkat tartalmazó "levest" megfelelő körülmények között tároljuk, akkor nagyon hamar megindul benne a szerves anyagok felépülése. Pár hetes ősleveskavargatás után a beadott csirátlanított szóló anyagokból (szén, kén, nitrogén, oxigén, calcium, vas, stb,stb,stb megfelelő arányban, megfelelő nyomáson, hőmérsékleten) már bonyolult szerves molekulaláncok alakultak ki.

Honnan tudjuk egy nagyon távoli bolygóról, hogy milyen?
- A tömegét megtudhatjuk abból, hogy milyen hatást gyakorol a központi égitestre. (A csillagára.) Ugyanis minden bolygó mozgatja a saját gravitációs terével a csillagot, nem csak a csillag a bolygót. A csillag imbolygása pedig mérhető. Innen a keringési idő figyelembe vételével és a csillag tömegével számolva már meg is van a bolygótömeg.
- A bolygót felépítő anyagok: Minden anyag reflektálja valamilyen mennyiségben az őt ért sugárzás egy részét, egyes részük pedig öngerjesztődik is és aktiv sugárzóvá válnak. Az anagokat jól ismerjük, és tudjuk, hogy mely hullámhosszakat nyelik el, és mely hullámhosszakat verik vissza, és hol öngerjesztődnek. Ezek után nincs más dolgunk, mint kimaszkolni a képet, és csak a bolygó irányából érkező fényt engedni a távcsövünkbe, amit hulllámhosszakra bontunk, és ebből kiszámítható minden. A jelenlévő molekulák, atomok megléte és egymáshoz viszonyított mennyisége is.

Megjegyzem, hogy az általad adott adatokból erősen kétlem, hogy eredeti infóról lenne szó, jó lenne, ha a linket, ahol olvastad, beírnád. Számos elírásra gyanakszom, és a hír frissességéről sem vagyok meggyőződve. A "svájciak" ennél sokkal földszerűbb bolygót is találtak már, több mint két éve.

- Mi köze ennek a holdi lábnyomhoz:
Tökéletesen különböző tehnológia az, amivel a távoli csillagok bolygóit vizsgáljuk, mint amivel megnézhetnénk egy holdi lábnyomot. Ellenben már készültek felvételek a holdi leszállási helyekről, amiken a holdkompok ottmaradt üres tartályai és azok árnyékai jól látszanak. Sőt, a holdjáró által összebarangolt területek útvonalai is megfigyelhetőek néha rajta.
( http://www.nasa.gov/mission_pages/LRO/mu…pollosites.html )
De aki akarja, az úgy is azt mondja, hogy csak photoshop az egész. Ha majd a lábnyomokat is le tudják fotózni, akkor is azt mindják, hogy photoshop. Ha valaki visszamegy a holdra, és a helyszínen bebizonyítja, hogy ott vannak a cuccok, akkor meg azt fogják mondani, hogy pont akkor vitték fel oda utólag, hogy ott legyen. Szóval a kételkedőknek minden mindegy...

Épp most találtak meg a holdon egy régi orosz holdjárót meg a nyomait, igaz ezt már az LRO fotózta, az meg ott kering körülötte!

http://www.uwo.ca/local_files/Lunokhod_2.jpg

Egyébként nem-szén alapú életformákért nem kell másik bolygóra mennünk, elég csak az óceánjaink mélyére!
Ott már találtak a fenéken lévő kénforrások környékén kén alapú mikroorganizmusokat, akik ott érzik jól magukat, ahol mi effektíve megdöglenénk, szóval ezen az alapon bármelyik bolygón lehet Élet, csak mondjuk nem nekünk embereknek való!


Én meg simán ellátok még távcső nélkül is több milliárd kilométerre, elég csak éjjel felnéznem a csillagos égre! Igaz, csak kis fényes pöttyök, de látom őket!

Azért remélem az elkövetkezendő cirka hetven évben még eljutunk valami más bolygóra, azt még szeretném megérni (századik szülinapomra jó ajándék lenne az emberiség részéről)!

A Mars terraformálására asszem már vannak tervek, valami olyasmit akarnak, hogy elvezetik egy nagy csövön a kipuffogógázokat innen oda, és akkor itt tiszta lesz a levegő, ott meg beindul a felmelegedés, vagy valami ilyesmi.. Bár lehet ezt a csövet csak álmodtam a dugóban bringázva..
Mondjuk én annak a megoldásnak is örülnék, ha új élhető bolygók helyett inkább ezt a szerencsétlen sárgolyót mentenénk meg, mielőtt még tönkretesszük teljesen!

SokMinden ugyan nem értek az ilyesmi dolgokhoz, Viszont az engem is olykor olykor felmerül bennem is hogy van-e más élet a világon rajtunk kivül? Elgondolkodtató Dolog ám, Remélem egyszer lessz olyan eszköz amivel sokkal többet tudnak meg az e-féle dolgokról......

Tomek: Amire te gondolsz, az nem kén alapú életforma, hanem egyszerű kemoautotróf baktérium, ami a kénforrást használja fel energiatermelésre (ATP - NADP) a megszokott szerves vegyület lebontása helyett (pl: H2S → S → H2SO4). Teljesen jól működő stratégia, rengeteg ilyen típusú organizmus van - nitrifikáló, nitrát oxidáló, fémbaktériumok, hidrogénbaktériumok, metanogén ősbaktériumok stb. Felépítésüket tekintve szén alapúak, széndioxidot fixálnak (mint a növények), Calvin-ciklusuk van. Igazából ez elég összetett téma, ennyi elég lesz asszem róla.

A Si-alapú élet is egy baromság szerintem, nem tudom ezt ki találta ki annó és hogy maradt benn ennyire a köztudatban. Az egy dolog, hogy mint a metán (CH4) képes polimereket létrehozni (SiH4), de alig reagál oxigénnel, légzésre alkalmatlan lenne, arról is nem is beszélve, hogy a szénnél a kilégzéssel CO2 gáz távozik, úgy az SiO2-t elég nehéz lenne kijuttatni, mert szilárd kristályos anyag (azaz homok). Soha senki nem talált még más bolygókat vizsgálva sem szilíciumon alapuló működő biokémiát. Kiralitás sem lehetséges, egyszerűen rossz az elgondolás.

Az OP-nak reagálva: (bár vs120 szokás szerint megmentett és nem kell fél órát gépelnem): szóval tényleg ne gondoljuk már hogy távcsővel nézegetik a csillagászok az eget hátha észrevesznek valami új bolygót Például többnyire csak akkor azonosítható valami ha elhalad a napja előtt, és ezáltal gyengíti a bejövő fényt. Kimatekozva a naptól való távolságot, méretet nagyjából megvan az a tartomány ami esélyes exobolygónak. Innentől kezdve pedig a leírt módon vizsgálják, persze vannak más módszerek is, például a Titán belső összetételét a hozzá közeledő szonda jelei alapján határozták meg: minden ezredmásodpercben újramérték a szondára ható gravitációt, ezáltal meg tudták mondani a pontos belső összetételt. Ez ilyen. Asztrofizika rulez egyébként, csak nagyon bonyolult.
Én továbbra is amellett vagyok, hogy a Földet kéne nem széjjelganézni, mert ez a költözködés nagyon sci-fi.

Hmm. A SiO is gázállapotú, csak az olvadáspontja 1702, a forráspontja 1880 celsius fok. A szilicium alapú életet pont a nagy tömegű, magas nyomású, nagy hőmérsékletű bolygók (gázóriás szerű képződmények) és a csillagukhoz közel keringő forró bolygókra találták ki, vagyis ettől még lehetnének exotikus szilicium alapú életformák. A lényeg inkább a szilicium eltérő elektronhéj szerkezetéből fakad: a szénnél megszokott kiralitás itt sokkal korlátozotabb formában jelentkezik csak. (Kiralitás: amikor két molekula egyforma, csak tükörképe egymásnak) Márpedig a kiralitás az általunk ismert életnek nagyon fontos eleme, mondhatni kulcsmomentuma.
Ebből fakad egyébként az élet keresésének egyik formája: sok szerves molekulának csak egyfajta kiralitású változata található meg élőlényekben, így ezeknek túlsúlya van olyan helyeken, amelyek élettel teliek. A fény polarizációját ez befolyásolja, így komoly kutatási téma a bolygófelszínekről visszavert csillagfény polarizáltságának mérése.

Inaktív thread. A témát zártam.