OGame Hungary

Hali!

Igazából ezt a thread-et azért nyitom, mert érdekelnek a válaszok... Ha ppontttatllaaan vagyok, bocsánat, ne szedjétek le a fejemet, biztos Grave, Arist vagy bárki kőkori ősembernek nézne azokért, amiket leírok XD De ezért is szeretnék válaszokat kapni Kezdjük a témával:

Miből épül fel az anyag? Erre 2 elméletet ismerek: (inkább elméletrendszert)

1. Nagy egyesített elmélet, atommodellek:
Az atommodellhez vegyük alapul a Bohr-féle atommodellt, ez is elég a szemléltetéshez, bár vannak újabb, pontosabb modellek is. Szóval elektronok, protonok, neutronok, neutrínok, gluonok, kvarkok... stb.

Ebben a kvantumfizikában egyenlőre nem tudni, hogy melyik az atomok legkisebb építőköve, mert a részecskegyorsítókat nem lehet elég nagyra építeni, hogy tovább bonthassuk az anyagot. Kb akkora sugarú kellene, mint a naprendszer, ha valaki a garázsában próbálkozott eddig, feladhatja XD Megálltunk a mezonoknál, a glüonoknál és a kvarkoknál (+ még bozonok), amik együtt az alapkövek, és az összetartó erőt a mezon és a gluon (asszem ragasztóról kapta a nevét, vagy azt jelenti). Ezeket a kvantumbizonytalanság tartja össze, ami 2 kölcsönhatást jelent: erős és gyenge kölcsönhatást, amik csak az atomi mérettartományban érvényesülnek, ám ott nagyon erősek (az atom nem robban szét). A bozonoknál azért, mert a kvantumbizonytalanság miatt egy helyben kell kb! maradniuk, nincs elég energiájuk, hogy elszökhessenek, mint vektorbozonok, akkor már a foton tulajdonságaival egyeznének meg, és ilyenkor a gyenge kölcsönhatás hatótávja szinte végtelen lenne (ilyen volt az ősrobbanáskor) /Ez így nagyon vázlatos, de a könyvecskémben (az összefoglalóban) ezek 40 oldalon át tartanak kb, és így nehéz.../

Az elektromágneses kölcsönhatás, és a gyenge kölcsönhatás egyesítésével jött létre az elektrogyenge elmélet, ami meg is magyarázza a foton és a vektor bozon közötti különbséget, és megjósolta a bozon tömegét is. (CERN)

A hiba a gravitációs kölcsönhatásban van (a beígért 4. ), mert még nem sikerült megtalálni a gravitonrészecskéket, pedig még nyugalmi tömege sincs. (ez hülyén hangzik...). Hatalmas energia kell ahhoz, hogy a gravitáció erősségét megnöveljük annyira, hogy a többi kölcsönhatás erősségével megegyezzen, és vizsgálhassuk. (itt az OGamen könnyebb, Graviton techkel XP ) Ezzel ennek vége is, a térkvantumok Nagy Egyesített elmélete még közel sincs kész, vagy nincsenek bizonyítva, viszont van egy másik elmélet, amin eljuthatunk a megoldásig...


Szuperhúrok elmélete:
A húrelmélet a térkvantumok helyett apró, vibráló húroknak képzeli el. A hagyományos kvantum térelméletben az alapvető részecskéknek, mint pl a kvarkoknak és az elektronoknak, nincs térbeli kiterjedésük. A szuperhúzok mérete viszont nem egy matematikai pont, hanem egy nagyon kicsi, véges érték.Átmérőjük kb 10 a -33-on cm, így abba a mérettartományba esnek, amelyben még fontos a kvantumbizonytalanság hatása. Egy szuperhúr annyiszor kisebb egy atomnál, amennyivel egy atom a naprendszernél

A húrelméletek segítségével sikerült elkerülni a fizikában nagyon kellemetlen végtelen mennyiségektől, amelyek már régóta bosszantják a tudósokat. E végtelen mennyiségak abból származnak általában, hogy a régi elméletek pontszerű objektumokként képzelik el a részecskéket. Ha ezeknek tényleg 0 a térfogata, akkor elkerülhetetlenül rendszeresen 0-ával kell osztanunk, ől az elektromos erő a távolság négyzetével fordított arányban egyenlő. (ergo ha közeldünk a e-mező forrásához, a távolság csökken, az térerősség növekszik) Ha a forrásnak 0 a kiterjedése, a távolság is simán 0-ára csökkenhet. Egy pontszerű elektron így végtelen nagyságú erőhatást érez, mert az erő képletében 0ával kell osztanunk...

Ezt ki lehet kerülni renormálással, pl végtelen / végtelen az nem mindig 1-et ad, hanem legtöbbször egy aránypárt, ami számot jelent.

A szuperhúrelmélet viszont ezt a bajlódást megoldja, hiszen nem kell 0 kiterjedésű objektumokkal szenvedni.

A másik előny pont a gravitációs kölcsönhatás igazolása a húrelméletben, itt könnyebb egyeztetni a másik 3 kölcsönhatással. + a húrok vibrácója pontosan megfelelnek a gravitonnak, amikor egy "különös mezőt hoznak létre". A húrok között annyi a különbség, hogy más vibráción szólalnak meg, így mások lesznek a tulajdonságaik.

Nekem a húrelmélet jobban tetszik, mert könnyebben megérthető eddig, de nem hiszek igazán benne. De abban sem, hogy a térkvantumok objektumai 0 kiterjedésűek lennének. Kis tanácstalanság, kezdődjön a vita!

Előre is köszönöm a válaszokat!

Igen, ez a válasz tetszik, nem is kell gondolkodni rajta

Milyen esetekben nem működött egy anyag definíciója, vagy hogy van ez?

De hogy lehet egy kvantum-objektumnak 0 a kiterjedése? Ezt nem tudom elképzelni, max akkor, ha nem tudjuk behatárolni, és ezért 0, vagy ilyesmi. Egyébként akkor áttérek a Hyperhúrokhoz

Igen, az anyag megfagyott energiaféle, de vajon csak az energia létezik? (mint alapegység)

Bár ha az anyag lényegében megfagyott energia, akkor az egyik kérdést meg is válaszoltátok: az energia a legkisebb alapegység. Ettől talán a húrelmélet sem pendül el annyira