OGame Hungary

Szeva!

A tudomány fejlődési lehetőségei szerintem határtalanok...csak akarat és idő kérdése minden...biztosan lesznek nagy mellényúlások is, de már csak a véletlenek alapján is tuti valaki beletalál majd egyszer valamibe...
Newton az 1600 as évek végén megalkotta a 4 törvényét, ami a mai napig megállja a helyét, és a fizikai - mechanikai ismereteink alapját képezi.
Az akkori rendelkezésre álló tudásanyag, és technika meg sem közelítette a maiakat. Bár sok eszközünk, műszerünk alapja ugyanaz.

A "kolonizáció" is csak technológia kérdése. Még nemhiszem, hogy rendelkezésre állna olyan, ami lehetővé teszi, tenné a dolgot, de biztos vagyok benne, hogy különböző helyeken, tudósok százai dolgoznak azon, hogy ezt megoldják.

Viszont az élet a halál után...na az már nehezebb probléma.
Azt nemhiszem, hogy akármikor is képesek leszünk megérteni, megtudni.
Feltételezni tudunk majd róla, vagyis azt tudunk már róla most is, sőt rengeteg ember meggyőződéssel állítja tényként a véleményét, vagy a személyes tapasztalatait, de igazából erről majd mindenki személyesen alkot véleményt, és szerez tudást, ha eléri azt az időpontot, amit mi egyenlőre halálnak nevezünk....

Én hallottam valami olyat, hogy nemsokára felküldenek egy új űrtávcsövet amit Kepler-ről neveztek el! Ez az űrtávcső még a Holdnál is kintebb fog keringeni és a Hattyú csillagképben kutat hasonló bolygók után, mint a Föld! Megnézi a bolygón a hőmérsékletet, a légkört és az éghajlati viszonyokat (98 megapixeles kamerájával XD)! Tehát, hogy lakható-e egy ember számára űrruha nélkül. És ha megfelelőek a körülmények akkor nyilván már élnek rajta más élőlények! Én nem tudom mit lehet elképzelni kolonizálás szó alatt! Símán odarepülünk és építünk egy várost vagy mi? Elég bizarr lenne a többi élőlénynek! Ezekből lehet, hogy inkább gyarmatosítás lesz....

A kolonizáció jelentése letelepedés. Az, hogy találunk a számunkra ideális lakhatósági zónán belül megfelelő célbolygókat (ilyen a Mars is), az nem azt jelenti hogy csak odarepülünk, és felállítjuk a sátrat. Az élet - ahol ki tud fejlődni - hosszú távon alkalmazkodik mindenhez. Éppen ezért egy számunkra nem túl ideális de lakható bolygón is lehet élet. Ebben az esetben gondolom erkölcsi vita fogja megelőzni a kolonizálást, mert itt egy másik fogalom kerül előtérbe: a terraformálás. (vagyis amikor a bolygót a földhöz hasonlóvá faragjuk)

Ha nincs élet a bolygón, vagy számunkra nem kimutathatóan számottevő, akkor egyszerű a dolog: mg kell vizsgálni, hogy milyen katalizátor funkciók segítségével lehet megváltoztatni a bolygó nyugalmi helyzetét, és az új nyugalmi helyzet megfelelő-e már.

Az alappéldánál maradva: a Mars ózonpajzs emelése után picit hideg, de lakható bolygó lenne. A szükséges gázokat a bolygó felszínéről lehetne nyerni. Kétféle módszerrel tudnánk elképzelni a dolgot egyenlőre:

1.
- óriási (bolygó nagyságú) szuperkönnyű anyagból álló tükörrel, ami a nap fényét a bolygó árnyékos oldalára vetíti. Ez kegyetlenül drága, de nem megvalósíthatatlan megoldás, ugyanis a szerkezet irányítása a vitorlához hasonló lehetne, tehát nem igényel üzemanyagot. (a napszél megtartja a bolygó felett...) Mivel a Mars hőmérséklete -90 -6 celsius fok között változik, ezért a folyamatos megvilágítással fagypont fölé lehetne emelni a hőmérsékletet, és beindulhatna a jég olvadás.

2.
Nagyon olcsó, és brutálisan hatásos azonnali módszer: atomfegyvereinket (csak "tiszta" bombákat, amik prompt sugárzáson kívül nem okoznak mást), a Marsra irányítjuk...
Ezt az ötletet a Nasa már többször felvetette az idők folyamán. Egyetlen probléma van: ha valaki kiejti a száján azt a szót, hogy fissziós, vagy termonukleáris, akkor a szenátus automatikusan nemmel szavaz... Ugyanezen okokból nincs atommeghajtűsú űrhajó.

Az eredeti kérdésre vissza:
- Igen, szerintem fejlődhet bármeddig a tudomány. Egyetlen fontos eleme a fejlődésnek, hogy NE kaotikus legyen. A kaotikus rendszerek könnyen összeomlanak. Ilyen lehet, ha kipusztítjuk magunkat valamivel. A tudomány legnehezebb feladata szerintem az önkontroll lesz ebben az évezredben.

Az ember legérdekesebb tulajdonsága hogy imádja önmagát pusztítani... de ezzel technológiai fejlődés jár

ha nem lett volna benünk gyilkolási ösztön még most is barlangokban játszanánk és krétát ennénk és a kerékhez legközelebbi dolog a kavics lenne...

Quoted

Originally posted by vs120
A kolonizáció jelentése letelepedés. Az, hogy találunk a számunkra ideális lakhatósági zónán belül megfelelő célbolygókat (ilyen a Mars is), az nem azt jelenti hogy csak odarepülünk, és felállítjuk a sátrat. Az élet - ahol ki tud fejlődni - hosszú távon alkalmazkodik mindenhez. Éppen ezért egy számunkra nem túl ideális de lakható bolygón is lehet élet. Ebben az esetben gondolom erkölcsi vita fogja megelőzni a kolonizálást, mert itt egy másik fogalom kerül előtérbe: a terraformálás. (vagyis amikor a bolygót a földhöz hasonlóvá faragjuk)

Ha nincs élet a bolygón, vagy számunkra nem kimutathatóan számottevő, akkor egyszerű a dolog: mg kell vizsgálni, hogy milyen katalizátor funkciók segítségével lehet megváltoztatni a bolygó nyugalmi helyzetét, és az új nyugalmi helyzet megfelelő-e már.

Az alappéldánál maradva: a Mars ózonpajzs emelése után picit hideg, de lakható bolygó lenne. A szükséges gázokat a bolygó felszínéről lehetne nyerni. Kétféle módszerrel tudnánk elképzelni a dolgot egyenlőre:

1.
- óriási (bolygó nagyságú) szuperkönnyű anyagból álló tükörrel, ami a nap fényét a bolygó árnyékos oldalára vetíti. Ez kegyetlenül drága, de nem megvalósíthatatlan megoldás, ugyanis a szerkezet irányítása a vitorlához hasonló lehetne, tehát nem igényel üzemanyagot. (a napszél megtartja a bolygó felett...) Mivel a Mars hőmérséklete -90 -6 celsius fok között változik, ezért a folyamatos megvilágítással fagypont fölé lehetne emelni a hőmérsékletet, és beindulhatna a jég olvadás.

2.
Nagyon olcsó, és brutálisan hatásos azonnali módszer: atomfegyvereinket (csak "tiszta" bombákat, amik prompt sugárzáson kívül nem okoznak mást), a Marsra irányítjuk...
Ezt az ötletet a Nasa már többször felvetette az idők folyamán. Egyetlen probléma van: ha valaki kiejti a száján azt a szót, hogy fissziós, vagy termonukleáris, akkor a szenátus automatikusan nemmel szavaz... Ugyanezen okokból nincs atommeghajtűsú űrhajó.

Az eredeti kérdésre vissza:
- Igen, szerintem fejlődhet bármeddig a tudomány. Egyetlen fontos eleme a fejlődésnek, hogy NE kaotikus legyen. A kaotikus rendszerek könnyen összeomlanak. Ilyen lehet, ha kipusztítjuk magunkat valamivel. A tudomány legnehezebb feladata szerintem az önkontroll lesz ebben az évezredben.

Az atommeghajtású űrhajók, és az atomfegyverek szállítása is nagyon nagy kockázatot rejt magában sajnos.
Mi is történik, ha még a föld légkörében felrobban egy atommeghajtású űrhajó, vagy akár csak a szállítmánya?
Egy újabb, és nagyobb, vagy rosszabb csernobil?
Csak itt a tiltott övezet lehet a fél földgolyót lefedné....sajnos ez is bent van a pakliban...és gondolom épp ez az egyik ok, ami miatt ezt nem preferálják...

Igen, ez az az ok, ami miatt a BUTA szenátus nem preferálja... Ugyanis az atombomba nem képes külső ok hatására felrobbanni. A láncreakciót kizárólag a belül elhelyezett katalizátor bomba képes beindítani. Arra még sosem volt példa, hogy a világon tárolt többezer atomfegyver közül akár csak egynek is eldurrant volna az indítója, amikor nem kellett (tudtommal). Ugyanezért lehet simán elhárító rakétával lelőni az atombombát. Mert akkor nem robban.
Az atommeghajtású űrhajó pedig a világűrben közlekedik atommeghajtással, nem a föld légkörén belül. Idebenn nem is lenne elég tolóereje. A légkörön belül gyakorlatilag tökéletes lesz a screamjet. Kicsi, olcsó, nem kell csak az elégetendő anyagot szállítania, oxidálószert nem... Ez kb. 24/25-öd tömegmegtakarítás.

Quoted

Originally posted by Lord Fren
Az ember legérdekesebb tulajdonsága hogy imádja önmagát pusztítani... de ezzel technológiai fejlődés jár

ha nem lett volna benünk gyilkolási ösztön még most is barlangokban játszanánk és krétát ennénk és a kerékhez legközelebbi dolog a kavics lenne...

hát igen. lemásztunk a fáról és elkezdtünk ogame-ezni ami pedig a fejlődést illeti a jövőről hát tényleg eléggé kíváncsi vok rá. még az 1960-as 70-es évek táján ha jól tom (most +nem mondom h ki) azt mondta h az emberiség fel fogja élni az összes készletet a bolygón. itt van például a kőolaj. az 15-20 év múlva teljesen ki fog merülni, mert felhasználjuk. hogy utána mivel hajtjuk az autókat azt nem tom. már volt sok ötlet rá, de azokat mind felvásárolták a nagy olajtermelő cégek. mondjuk az olyan autó mint az 5. elem c. filmben ami van az nem rossz am tényleg az új technológiák csak az időtől függ igazán. ki tudja, lehet h egyszer tényleg lesz ugró kapu am holdbázist már terveznek a holdra az amerikaiak.

Quoted

Originally posted by vs120
Igen, ez az az ok, ami miatt a BUTA szenátus nem preferálja... Ugyanis az atombomba nem képes külső ok hatására felrobbanni. A láncreakciót kizárólag a belül elhelyezett katalizátor bomba képes beindítani. Arra még sosem volt példa, hogy a világon tárolt többezer atomfegyver közül akár csak egynek is eldurrant volna az indítója, amikor nem kellett (tudtommal). Ugyanezért lehet simán elhárító rakétával lelőni az atombombát. Mert akkor nem robban.
Az atommeghajtású űrhajó pedig a világűrben közlekedik atommeghajtással, nem a föld légkörén belül. Idebenn nem is lenne elég tolóereje. A légkörön belül gyakorlatilag tökéletes lesz a screamjet. Kicsi, olcsó, nem kell csak az elégetendő anyagot szállítania, oxidálószert nem... Ez kb. 24/25-öd tömegmegtakarítás.

Ebben nem értünk egyet...
Mármint az igaz, hogy a láncreakció magától nem indul be, de sajnos nem nagyon merültem el az atombombák lelki világában.

De elméletileg az atomreaktorok is biztonságosak. Azonban volt már jópár példa akár emberi mulasztásból, akár véletlen egybeesésekből fakadó kisebb, és nagyobb balesetekre is....és sajnos az emberi tényezőt sosem lehet figyelmen kívül hagyni.

Azonkívül még mindig fentáll az általad is említett morális kérdés.
jogunk van e egyátalán beleavatkozni ilyen mértékben egy eddig nagyjából ismeretlen következményekkel járó dologgal egy másik bolygó "életébe"

Valamint amíg nincs meg a szükséges technika, totális felesleges kísérleteznünk ilyenekkel.
A két marsi kutatórobot odajuttatása, és üzemeltetése, működőképességének fenntartása is körülményes dolog, ember egyenlőre tuti nem megy a mars közelébe, tehát egyenlőre szerintem ilyen dologgal kár lenne foglalkozni.
Mármint ami egy másik bolygó "terraformálását" jelenti.

Az atomreaktorban folyamatosan megy a láncreakció, miután a kellő számú neutront belőttük. Az 235-U izotóp gerjesztett állapotba kerül, amikor elnyeli a neutront (236-U lesz belőle), aminek nagyon rövid a felezési ideje,és szétsugároz azonnal, további neutronokat juttatva a rendszerbe. A kontrollrudak segítségével, amelyeket betolunk az uránium rudak közé, lehet szabályozni a neutronok számát, ugyanis a kontrollrúd elnyeli azokat.
Az atomerőmű azért veszélyesebb alapállapotban, mint az atombomba, mert folyamatosan "kis lángon" megy benne a reakció, és elég egy icipici műszaki hiba, és felszökik a neutronszám, ami végzetes lehet.

A csernobil esete pl:
Namost a ruszkik ügyeskedni akartak, mert azt szerették volna elérni, hogy amikor (vész)leállítás van, akkor a tartalék elektromos rendszer indulásáig az atomblokkot a gőzturbina generátorral üzemeltessék, ami ugye lassul kikapcs után. És egy direkt kísérletet hajtottak végre ez ügyben az amúgy szabályos karbantartási kikapcsolás alkalmával. A probléma az volt, hogy ebben a kísérleti esetben nem lett volna szabad szekvenciálisan lekapcsolni az üzemzavari hűtőrendszert, mint amúgy. A rendszer a kísérlet folyamán öngerjesztő lett, de a rendszer részleges lekapcsolása miatt a kivételezhető teljesítmény lecsökkent. Az operátor ezt a kontrollrudak kihúzásával, és újabb turbinák bekapcsolásával akarta ellensúlyozni. (Ugye kellett az eredmény, A Szovjetúnióban vagyunk, nincs olyan, hogy valami nem sikerül)
A végén, amikor eszmélt, és megnyomta a vészleállítót, már késő volt. Az ugyanis tervezési hiba miatt (ami ismeretes volt) a leállítás közben kicsit megemeli a teljesítményt. Ez normál üzemben nem gond, most viszont a túlgerjesztett blokknak épp elég, hogy szabályozhatatlan legyen a bomlás.
Innentől kezdve 4 másodperc kellett a blokk szétnyílásáig és az atomerőmű elszállt.

Ezzel szemben az atombomba egy csendes alvó kisbaba.

A terraformálás azonban szerintem égetően szükséges lenne. Ez nem 1-2 nap alatt megy végbe, hanem 10-100 év alatt.
Vegyük úgy, mintha a legfontosabb számítógépszerverünk backup vinyók, és szüntementes tápegység nélkül futna egy légkondicionálatlan helységben. Most ez van a Földdel. Nincs semmilyen lehetőségünk, ha "bedöglik". Ha lenne egy másik (akár nem is a legideálisabb) élőhelyünk, akkor sokszorosára nő a fajunk életben maradási esélye.

Hogy mennyire nem kell sok a földnek, arra mondanék egy példát, kevesen ismerik, mert nem volt nagy sajtóvisszhangja (mint a fontos dolgoknak általában):
Amire sokan emlékeznek: a 2005 jan 14-i Tátrai katasztófa, amikor az erdőállomány gyakorlatilag megsemmisült az orkán erejű szélben.
Amire nem:
akkor 2005 jan 14-19-ben két óriási ciklon érte el európát. Az egyik Anglián keresztül északra a Jeges-Tenger felé ment, a másik a Kárpátok felé.
Eddig is tudták a meteorológiusok és a fizikusok, hogy létezhet olyan cella, ami a normális cellánál nagyobb, azaz több sávot foglal el. Ezt nevezik szupercellának. Ilyen méretű szupercella azonban eddig nem létezett. annyit kell tudni a ciklonok "szeméről", hogy a nagyon erős légáramlás leszívja a felsőlégkört is, ilyenkor ahhoz hasonló jelenség alakul ki a légkörben, mint amikor a kádból kihúzzuk a dugót. A probléma ott kezdődik, ha a cella szívóhatása túllép egy szintet. Eddig azt hitték, hogy azt a szintet nem lehet elérni, a 2005 januári cella bebizonyította, hogy lehetséges. Ha a cella 10%-al nagyobb lett volna, akkor a felsőlégkört (amiben az ózonréteg van) a kritikus magasság alá húzta volna, amitől az ózonréteg azonnal lebomlott volna, és az egész északi félgömbön, mintha egy zipp-zárat széthúzunk, kitakarta volna magát a föld. Ózonpajzs nélkül, asszem nem kell mondani mi történik a földdel. A pajzs nélkül az összes UV sugárzás leér a földre, gyakorlatilag sterilizálja azt. Nem kellett hozzá sok... 10%. És akkor két hét alatt vége mindennek.

Az atomról jut eszembe, nem régen vagyis ma olvastam egy hát az újságban Mosolygós történelem címmel futó cikket amiben Eisnsteint kérdezik:

"Albert Einsteint arról faggatta egy újságíró, hogy az atomkísérletek nem veszélyeztetik-e a Földet?
-Hmm, lehetséges, hogy veszélyeztetik. Aggodalomra azonban nincs ok. A Föld túl jelentéktelen ahhoz, hogy esetleges eltűnése a világmindenség csillagrendszereit megzavarhatná - nyugtatta meg a tudós az aggódó újságírót."

Hát nekem egy kicsit zokon esne, ha eltünne a Föld a világmindenségből!


Másrészt Xeno, mielőtt feltalálták az autómobilt ugyebár lóval mentek mindenhová és az akkori tudosok kiszámolták, hogy pár szász év alatt elfogja lepni a földet a ló ürülék, csakhogy rájöttek, hogy a lóürülék nagyon jó trágya....

de mi van akkor ha külön viszik fel a meghajtás elemeit az űrállomásra, és ott rakják össze. valamiért épül ez az űrállomás. A földről való indítás azért is problémás mert a legtöbb üzemanyagot jelen pillanatban is arra használják el, hogy felszálljanak. ilyen a gravitáció

Quoted

Originally posted by Tyrael
Jah meg még1 kérdés.Mi történne akkor ha mondjuk egy ilyen atommeghajtású ürhajót küldenénk(annak céljával amit itt írt már Grave pár sorral fentebb,a Mars lakhatóságáért) a Marsra de az a légkörben felrobbanna.

Attól függ, melyik bolygónak a légkörére gondoltál.
Mindkét bolygó számára nagy reformáció lenne a robbantás, az biztos. A marsot felrázná a semmittevésből, a földet meg valószínűleg beletaszítaná.

Sokféle elképzelés forog fenn a föld "nyugalmi helyzetével" kapcsolatban, abban azonban megegyeznek, hogy nem EZ a nyugalmi helyzete a bolygónak, ami most van.
A föld jelenlegi nyeregponton lévő stabilitását a mélytengeri egysejtűek negatív visszacsatolású szabályozása irányítja immár 3.5 milliárd éve, legalábbis biztosak lehettünk benne, hogy a XX. század közepéig ezt tették. Azóta valószínűsíthető, hogy az ember átvette ezt a szerepet, viszont az emberi visszacsatolás nem negatív, hanem önkényes direkt impulzus. Akár ez okozza a globális felmelegedést, akár nem, ez a fix konstans oldalnyomás mindenképpen változtat a földön.
Az atombomba robbantással előidézhetünk olyan helyzetet, ami a föld felszínét ideiglenesen elpusztítja, de az egyensúly ilyenkor pár száz éven belül helyreáll - csak nélkülünk... Azt nem tudom, hogy lehetőség lenne-e olyan méretű pusztítást véghez vinni, hogy a szabályozó élőlények is elpusztuljanak, de ha igen, akkor lakatlanná tudjuk tenni a bolygót.
Visszatérve a szabályozásra: a föld élettelen egyensúlyi helyzete bárhol lehet a vénusz és a mars egyensúlyi helyzetei között, akár még azokon is túl. Szóval lehet 500 fok + 20 atm nyomás, vagy -100 fok és oxigénmentes légkör is.

Quoted

Originally posted by gabe177
de mi van akkor ha külön viszik fel a meghajtás elemeit az űrállomásra, és ott rakják össze. valamiért épül ez az űrállomás. A földről való indítás azért is problémás mert a legtöbb üzemanyagot jelen pillanatban is arra használják el, hogy felszálljanak. ilyen a gravitáció

Többféle forgatókönyv van közkézen. A holdra való visszatérés egyik lényege az lenne, hogy a holdat fel lehessen használni a távolabbi utazásokhoz. Több szempontból is előnyös ez:
- biztonságban tudhatjuk a holdon a cuccot, amíg nem kész
- dolgozhatunk helyben készített anyagokkal
- nem kell a kész űrhajónak a 9m/s^2-es gravitációs csapdából kijönnie, csak 0.02-esből (asszem, de most nem számoltam utána)
- a hold körüli pályán a pályaelhajlás transzfer a célégitesthez is hihetetlenül olcsó. Az ISS esetében ez gyakorlatilag kivitelezhetetlen, mert annak pályája asszem 48 fokot zár be az egyenlítővel, így minimum 26-27 fok transzfert jelent az naprendszer síkjáig.

A terraformálás valóban nem pár éves projekt, gondoljatok csak arra hogy a bolygók között átmozgatott biológiai anyag mennyisége mennyire pici a bolygó méretéhez képest. Hamarabb lesz szerintem önpusztító az emberiség minthogy egy ilyen terraformálás lakhatóvá tegyen egy bolygót. A gyorsításhoz szintén olyan matéria transzferre lenne szükség ami a jelenlegi erőforrásokat szépen felemésztené, gyorsítva a pusztulást. Szerintem ez 22es csapdája.

"- Igen, szerintem fejlődhet bármeddig a tudomány."
ebben nem értek egyet. Szerintem az aktuális technológiai korlátok miatt mindig egy bizonyos fejlettségi szinthez konvergál a a civilizácó lehetséges fejlettségi szintje. Az és mivel az áttörések nem feltétlen egzaktan irányítható módon születnek, egy picit random hogy mikor lehet a korlátokat átlépni. Lehet hogy a technológiai fejlődés 100 év múlva 3000 évre bereked.

Quoted

Originally posted by Pokemonmester
"- Igen, szerintem fejlődhet bármeddig a tudomány."
ebben nem értek egyet. Szerintem az aktuális technológiai korlátok miatt mindig egy bizonyos fejlettségi szinthez konvergál a a civilizácó lehetséges fejlettségi szintje. Az és mivel az áttörések nem feltétlen egzaktan irányítható módon születnek, egy picit random hogy mikor lehet a korlátokat átlépni. Lehet hogy a technológiai fejlődés 100 év múlva 3000 évre bereked.

Érdekes irányokba viszed a beszélgetést. Szerintem nem kéne így belekapaszkodnod a szavakba, ha az egész mondat szemantikáját nem érted. Nem kötöttem ki sem időkorlátot, sem pedig eleve elrendeltetést. Mondatom jelentése: van bizonyos valószínűsége, hogy a tudomány határok nélkül fejlődik a végtelenségig. Ez a mondat nem tartalmaz semmit a fejlődés függvénytani alakjával kapcsolatban, nem köti ki sem monotonitást, sem szakadásmentességet.
A vitázzunk a vita kedvéért dolog pedig ezekben a témákban nem stílusom, és nem hiszem, hogy hosszú távon babérokat lehetne vele aratni, max. megutálást lehet szerezni, azt viszont gyorsan...

nem kakasoskodásból írtam amit írtam. Olyasmire is gondoltam, hogy az anyag és annak megismerhetőségének lehetőségei, ezek permutációja magában hordozza a korlátokat. Amit írtál, nekem hozzá nem értőnek azt jelenti, hogy csak idő és energia kérdése a fejlődés.

Pontossan...Ha a technológiai korlátok miatt megreked a fejlődés, a technológiai korlátok hartárának kitolása lesz az elsődleges cél...Ez mind csak idő..

Ez így van az idő múlása majd mindent megold. Persze nem is lenne jó ha mindent egyszerre megoldanánk mert úgy szerintem kicsit unalmas lenne az élet. Szerintem 100 vagy 200 év múlva már elég fejlettek leszünk ahoz hogy bolygókat népesítsünk be. Meg igazából a marson is teremthetnék olyan körülményeket mint a földön. Ezt úgy érhetjük el hogy gyárakat telepítünk és azok ugye széndioxidot bocsátanak ki és az felemlegíti a légkört és megolvasztja az ott lévő jeget ami végigfolyik a völgyeken és szép lassan növények lesznek és azok oxigént termelnek és kialakul az élet. Röviden úgy teremtünk a marson életet hogy ami a földön púsztító hatással van ránk az a marson életet ad. Na persze csak mértékkel a gyárakkal mert ha már megvan a légkör akkor nem kéne tovább szennyezni mert különben olyan lesz mint a föld. Szennyezett.

Viszont hogy a marsa akkora építőelemeket szállísunk amiből fel tudjuk építeni a gyárakat idő kell. Még nincs akkora űrhajó ami elbírná az építőelemeket. De én hiszem hogy egyszer madj hatalmas cirkálókkal fogunk röpködni a világűrben és más galaxisokba megyünk majd kirándulni.

A föld hogy lehet szennyezett?? A szenny is a földböl (röl) való.... és a nap melegit, nem mi a gyárakkal.....megint beoltottak minket.....

Pottyantasz egyet, ültetsz bele málnát és csemegézel... Vajon mit eszel??? Attól függ a folyamat melyik részét nézed (fixálod)...

De egy rész, sosem lehet az egész....és az egész egy rész....

Mintha a kulcslyukon nézegetnék, és szilárd véleményeket mondanék azokról a részekröl (dolgokról), amiket ott látok.....elhaladni....

Az ember széttöredezett, és csak részeket képes látni....de nem hibás érte....a személyiség egy prizma....

Minden magáért van, magába fordul, a tökéletes kör.....no para